A szenvedés igazsága

A buddhizmus első nemes igazsága, hogy a szenvedés létezik. Fontos hangsúlyozni, hogy NEM azt állítja, hogy az élet szenvedés, amit sokszor félreértenek, hanem egyszerűen csak elismeri a szenvedést a létezésben, ami elől a nyugati kultúra inkább elfordítja a tekintetét és hajlamos elmenekülni előle.

A buddhista pszichológia különbséget tesz a fájdalom és a szenvedés között. A fájdalom egy elkerülhetetlen része az életünknek. A szenvedés viszont elkerülhető, hiszen ez „csak” a reakció, amit a fájdalomra adunk. Ha megvizsgáljuk a szenvedést, akkor láthatjuk, hogy nem csak mi szenvedünk, a szenvedés kollektív. Szenvedtek a római korban, a közép korban, a háborúk idején, most pedig a Covid miatt szenved az egész világ. Még a leggazdagabb emberek vagy híres emberek is szenvednek. Mi a közös bennünk és Brad Pittben? A szenvedés. Ez az, ami összeköti az embereket.

A saját szenvedésünk abból adódik, hogyan reagálunk az életünkben megjelenő fájdalmakra és nehézségekre. És hogyan is reagálunk általában? Ellenérzéssel, félelemmel, haraggal, irigységgel, feszültséggel, szorongással. Ezek az érzések aztán arra ösztönöznek bennünket, hogy elforduljunk tőlük, elnyomjuk őket, így belevetjük magunkat valami olyan tevékenységbe (rágyújtunk, folyamatosan vásárolunk, a neten lógunk), ami eltereli a figyelmünket a megjelenő érzésről. Gyakran pedig olyannyira azonosulunk velük, hogy teljesen beleragadunk ezekbe a negatív érzésekbe és depresszívvé, szorongóvá válunk.

Természetesen az élet nem csak a szenvedésről szól. Az élet tele van boldog pillanatokkal. Azt kell megtanulnunk észrevenni, hogy az érzéseink, – ahogy az élet is – folyamatos változásban vannak. A kellemes, a fájdalmas, a siker, a bukás, az öröm és a szomorúság mind része az életünknek. A nyugati kultúrában hajlamosak vagyunk elfordulni mindentől, ami nem szép, ami kellemetlen és csak a szépre, a kellemesre koncentrálunk. A külsőségekre koncentrálunk, hogy ne kelljen észrevenni azt, ami belül szenvedést okoz. De ez a stratégia láthatóan nem működik. Az elmúlt évtizedekben a külső szépséghez, a kellemes dolgokhoz való ragaszkodás nem tette jobbá az életünk. Az emberek egyre elszigeteltebben élnek, nem létező életekhez hasonlítják saját életüket és egyre magányosabbá és szomorúbbá válnak.

Ha mindig csak a boldogságot és a kellemes érzéseket kergetjük nem vesszük észre, hogy az életben elkerülhetetlen a fájdalom és a nehéz helyzetek, akkor hogyan tudunk bánni velük, amikor megjelennek? Milyen stratégiáink vannak megbirkózni a nehéségekkel?

A tudatos jelenlétet gyakorlók nem csak kellemes pillanatokat élnek át és nem, nem lebegnek a föld felett. A Mindfulness, a „középút”, amely egyrészről megtanítja, hogyan lehetünk boldogabbak, kedvesebbek és kiegyensúlyozottabbak és azt is, hogyan tudunk megküzdeni a nehéz vagy kellemetlen helyzetekkel. A jövőt nem tudjuk megjósolni, a múltat nem tudjuk megváltoztatni. A jelen pillanatban viszont megtanulhatjuk, hogyan engedjük el a ragaszkodást és a félelmeket, hogy jobban átéljük és megéljük az életet a maga teljességében, amihez hozzátartozik a lent is és a fent is.

Kosár (0)

Kosár